Az első szállásunkat Skopjéba foglaltuk, ahová otthontól
közel 1000 km-t számoltunk. Tartva az elhúzódó határátkelésektől, dugóktól, a
tervezettnél fél nappal korábban, már 1-én délután elindultunk otthonról és az
első éjszakát Röszke közelében töltöttük.
Másnap reggel, látva, hogy a nagy átkelőn nincs túl nagy
sor, beálltunk oda. Nagyon lassan, de haladt. Már majdnem sorra kerültünk a
magyar részen, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szerb és magyar ellenőrzés között
összefüggő kocsisor van, végeláthatatlan várakozás. Megfordultunk, átmentünk a közútihoz. Hétkor
nyitott (elvben) a közúti átkelő, a valóságban elmúlt nyolc, mire a szerbek
elkezdtek dolgozni, addig várakozás. Összesen két óránk ment el az átkeléssel,
visszafelé okosabbak leszünk.
Szerbiában jól haladtunk, autópálya vagy normál közút a vége
felé. Belgrád körül volt egy kis építkezés és elterelés, nem vészes. A
macedóniai átkelés néhány perc volt, ellenben a másik oldalon hatalmas sorok
voltak. Rákérdeztünk a pénzváltónál, mindig ilyen-e, nem, ez nem normális. Hát,
meglátjuk, hazafelé muszáj lesz erre jönni.
Skopjéban az ünnepnap miatt alig volt ember, a recepciós (Hotel
Square) tanácsára beálltunk a szemközti udvar parkolójába, ahonnan viszont
reggel hétkor ki kell állni. Z. nézett más helyeket, ahová majd át tud
parkolni. Reggel le is ment, átállt máshová, próbált sms-t küldeni a
parkolásért, mivel jegyautomata nincs, de sikertelen volt. Hát talán nem
büntetnek, gondolta. Kilenc előtt mentünk bepakolni, matrica és kerékbilincs
(!) fogadott. Leszedetése 10 percnél nem tartott tovább és 1000 MKD-ba került
(kb. 5500-6000 Ft). Ügymenet: volt sok-sok rendőr az utcán, ott álldogáltak a
közelben; szóltunk az egyiknek, mitévők legyünk; mondta, hogy az utca végén
találjuk az illetékes rendőrt; vittem annak a matricát és cetlit, máris
telefonált és mondta, hogy öt percen belül itt lesz az emberünk; így is
történt, kismotorral, rajta számlanyomtató géppel és egy nagy kulccsal
érkezett, számla, fizetés, eltávolítás, kölcsönös mosolygás. Még azt elmondta,
hogy aznap egész Skopjéban ingyen parkolhatunk már. Viszont mi indultunk is
tovább Ohridba.
Skopjét volt időnk másodikán délután-este megnézni, annyi
idő elég is volt. Meglepő és egyedi a városközpont képe (eufemisztikus
megfogalmazás), szerintem indulhatna a legcsúnyább európai fővárosok
versenyben, M. szerint azért ilyet ne mondjak, jó, akkor talán a leggiccsesebb
városok versenyében. A központ túlméretezett, klasszicizmusra emlékeztető
vadonatúj épületek és vaskos szobrok tömegének a gyűjteménye. Megannyi macedón
híresség, történelmi alak, egy se nő. Nőábrázolások csak anya- vagy
lányszerepben. Szökőkutak, szobrok a vízben is, tengeri hajóutánzatok a Vardar
folyóban, díszkivilágítás, színes fények. Utána olvasva kiderült, itt ez volt a
miniszterelnök nagy álma és 2014-es nagy projektje.
A hangulatos Carsija negyedben, régi bazárban sétáltunk még,
itt is vacsoráztunk. Érdekes, ékszerboltok váltakoznak utcahossznyi szakaszon
esküvői ruhaboltokkal. Később a városban elmentünk még Teréz anya emlékházához,
ő a város szülötte.
 |
| Teréz Anya emlékháza |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése