Blogok korábbi utazásainkról

Nordkapp-ig és vissza: 2009. július

A Tátrától a Balti-tengerig - Lengyelország 2011.

Családi utazás Észak-Németországban és a Benelux 

államokban

Családi utazás a Bodeni-tótól Bretagne-ig

england-scotland-2014.blogspot.com

baltitura.blogspot.com

kaukazus2016.blogspot.com

Utazás Aquitániába - a Rajnától a Dordogne-völgyig

Tervezett útvonal

Aug. 1-2. Utazás Skopjébe

Az első szállásunkat Skopjéba foglaltuk, ahová otthontól közel 1000 km-t számoltunk. Tartva az elhúzódó határátkelésektől, dugóktól, a tervezettnél fél nappal korábban, már 1-én délután elindultunk otthonról és az első éjszakát Röszke közelében töltöttük.

Másnap reggel, látva, hogy a nagy átkelőn nincs túl nagy sor, beálltunk oda. Nagyon lassan, de haladt. Már majdnem sorra kerültünk a magyar részen, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szerb és magyar ellenőrzés között összefüggő kocsisor van, végeláthatatlan várakozás.  Megfordultunk, átmentünk a közútihoz. Hétkor nyitott (elvben) a közúti átkelő, a valóságban elmúlt nyolc, mire a szerbek elkezdtek dolgozni, addig várakozás. Összesen két óránk ment el az átkeléssel, visszafelé okosabbak leszünk.

Szerbiában jól haladtunk, autópálya vagy normál közút a vége felé. Belgrád körül volt egy kis építkezés és elterelés, nem vészes. A macedóniai átkelés néhány perc volt, ellenben a másik oldalon hatalmas sorok voltak. Rákérdeztünk a pénzváltónál, mindig ilyen-e, nem, ez nem normális. Hát, meglátjuk, hazafelé muszáj lesz erre jönni.

Skopjéban az ünnepnap miatt alig volt ember, a recepciós (Hotel Square) tanácsára beálltunk a szemközti udvar parkolójába, ahonnan viszont reggel hétkor ki kell állni. Z. nézett más helyeket, ahová majd át tud parkolni. Reggel le is ment, átállt máshová, próbált sms-t küldeni a parkolásért, mivel jegyautomata nincs, de sikertelen volt. Hát talán nem büntetnek, gondolta. Kilenc előtt mentünk bepakolni, matrica és kerékbilincs (!) fogadott. Leszedetése 10 percnél nem tartott tovább és 1000 MKD-ba került (kb. 5500-6000 Ft). Ügymenet: volt sok-sok rendőr az utcán, ott álldogáltak a közelben; szóltunk az egyiknek, mitévők legyünk; mondta, hogy az utca végén találjuk az illetékes rendőrt; vittem annak a matricát és cetlit, máris telefonált és mondta, hogy öt percen belül itt lesz az emberünk; így is történt, kismotorral, rajta számlanyomtató géppel és egy nagy kulccsal érkezett, számla, fizetés, eltávolítás, kölcsönös mosolygás. Még azt elmondta, hogy aznap egész Skopjéban ingyen parkolhatunk már. Viszont mi indultunk is tovább Ohridba.

Skopjét volt időnk másodikán délután-este megnézni, annyi idő elég is volt. Meglepő és egyedi a városközpont képe (eufemisztikus megfogalmazás), szerintem indulhatna a legcsúnyább európai fővárosok versenyben, M. szerint azért ilyet ne mondjak, jó, akkor talán a leggiccsesebb városok versenyében. A központ túlméretezett, klasszicizmusra emlékeztető vadonatúj épületek és vaskos szobrok tömegének a gyűjteménye. Megannyi macedón híresség, történelmi alak, egy se nő. Nőábrázolások csak anya- vagy lányszerepben. Szökőkutak, szobrok a vízben is, tengeri hajóutánzatok a Vardar folyóban, díszkivilágítás, színes fények. Utána olvasva kiderült, itt ez volt a miniszterelnök nagy álma és 2014-es nagy projektje.

A hangulatos Carsija negyedben, régi bazárban sétáltunk még, itt is vacsoráztunk. Érdekes, ékszerboltok váltakoznak utcahossznyi szakaszon esküvői ruhaboltokkal. Később a városban elmentünk még Teréz anya emlékházához, ő a város szülötte.

Teréz Anya emlékháza

Aug. 3-4-5. Ohrid

Skopjéból, a már leírt kerékbilincses affért követően, Ohrid felé indultunk. Két kitérőt iktattunk be, az elsőt Tetovóba, a Színes Mecsetet megnézni. Z. már járt erre, kifejezetten csúnya, rendezetlen a város, rengeteg emberrel, főleg albánok lakta település. A mecset viszont nyitva volt, be is lehetett menni és fényképezni, előtte lányok-nők hosszú szoknyát-kendőt vettünk fel a bejáratnál, a fiúk mehettek térdnadrágban is.

A közelben van, kocsival pár perc a bektasi muszlim rend központja, tettye/tekke az elnevezése, oda is elmentünk, benéztünk az udvarra. Elég elhagyatottnak és privátnak tűnt, nem volt egyértelmű, látogatható-e, az udvart, épületeket láttuk, így tovább indultunk a Mavrovói víztározóhoz. Itt még gondoltam a Bigorski kolostorra is, de kiderült, hogy innét még kb. 30 km lenne ki tudja milyen helyi utakon, így ettől elálltunk. Ebédeltünk a tóra néző kis étteremben (pisztráng is volt), majd mentünk tovább. Nagyjából ezer méteres magasságból kellett leereszkedni kanyargós, építés alatt álló elég forgalmas úton, amikor heves zivatar érkezett. A vízelvezetés még több helyen problémás volt, Z. nagyon megküzdött ezen a szakaszon a vízátfolyásokkal.

A Színes Mecset belülről..

... és kívülről

Bektasi tekke udvara Tetovóban

Mavrovo

Pókháló Tetovóban

Ebéd Mavrovóban

Ohridba érve a szállás épületét megtaláltuk, itt három éjszakát foglaltunk egy privát apartmanban, szintén a Bookingon (Exclusive appartements). Egy több lépcsőházas hat emeletes társasház, nagyon közel a parti sétányhoz és a központhoz, tóra néző kilátással, 6. emeleti apartman. Ennyit tudtunk róla, de még meg kellett találni, melyik lépcsőház és melyik lakás, illetve felhívni a tulajt. Tanácstalannak nézhettünk ki, mert az egyik kapualjból kilépő fiatalember segítséget ajánlott. Mutattuk a foglalást, hol lehet vajon ez az apartman, erre rögtön felhívta egy ismerősét, hogy megkérdezze, majd, mivel nem jutott sokkal előbbre, kérte az apartman tulajának telefonszámát. Felhívta őt is, hogy itt vannak a vendégei, az mondta, öt perc és itt lesz, így is történt.  Nagyon szép helyünk lett, hatalmas terasszal, ahonnan nemcsak a tavat, hanem az óvárost és az alattunk zajló parkolásos tilitolit is láthattuk. Parkolás: mindenhol gond, pláne kisbusszal, mindenki a központban akar megállni. A tulajdonos, Vaszilij, viszont adott nekünk egy ingyenes kártyát, beszélt az alattunk lévő parkoló őrével, így három napig maradhatott a kocsi.

Estefelé még volt egy felfedező séta a belvárosban és hatalmas tömeg, majd ettünk egy kisebb étteremben (muszaka, sültek…), ahol Z. javaslatára mind megkóstoltuk az Ohrid-tortát. Aztán a következő napokban még két-három különböző helyen, már csak az összehasonlítás végett is. Talán az első helyen volt a legjobb (Oriz étterem?).

Következő nap délelőtt bejártuk a belvárost és megnéztük a legfőbb látnivalókat: Szt. Szofija-templom (Bovin étterem Ohrid-torta tesztje), Kaneo-templom, erőd, amfiteátrum, épülő egyetem és mellette a régi templom és mozaik, és még 5-6 kisebb nagyobb régi, ortodox templom. Sok gyaloglás a melegben, de érdemes volt, szép a város, és még így is maradt ki felfedeznivaló. Például sétány vezet a parton, az erdőn át az északra lévő településrészre és strandra, sétány van pallókból a sziklák alatt is. Zajlott az Ohridi Nyári Fesztivál, már majdnem vettem jegyet a jegyirodában az aznap esti koncertre az amfiteátrumban, de sajnos átrakták az előző napi esős idő miatt zárt térbe a művházba, oda pedig nem akartunk menni. Délután hárman fürödtünk a sétányról, ahogy más is, kellemesen hűvös a víz. Látványra teljesen tengerszerű. Utána lehet olvasni, Európa legrégebbi tavainak egyike, legnagyobb mélysége közel 300 méter.  Vacsora a Bovin étteremben a Szt. Szofija és hangulatos élőzene mellett. Jó volt.

Saláta sült paprikából

Középen cukkinichips

Reggeli biciklizés

Bőségtál rostonsültekkel - Belvedere

Másnap Szt. Naumba mentünk hajókirándulásra. Többféle hajóval lehet menni, a kicsik, amelyek kb. 10-15 fősek, 20 €, a nagyok 10€/fő. A nagyok közül igyekeztünk a kisebbet választani, és jól is jártunk vele (Christina). A másik, Alexandria?, ugyancsak 10-kor indult, a két hajó dolgozói egymás mellett agitálták a turistákat. Érthetetlen módon, a nagy többség inkább szorongott kb. századmagával a másik hajón, míg a mienken kb. 18-20-an lettünk. Ennek megfelelően ide-oda ültünk, kényelmes, fehér műbőr ülésekre, kanapékra. Naumban volt kb. 3,5 óránk. Ezalatt megnéztük a kolostoregyüttest, végigjártuk a források körül futó tanösvényt, ettünk, vásároltunk a bazársoron (nagy, sütőbe való fedeles cserépedényt – a kisbuszba bármi befér!). Amit még érdemes lett volna csinálni, az a forrás ágaiban csónakázás, nagyon tiszta a víz, a képek nem adják vissza a látványt. A település szépen kiépített, autóval is elérhető (de hajóval jobb), nagy parkoló van az elején, gondozott, igényes a strand, sokan direkt ide jönnek fürödni. Négy étterem is van, kicsit elkapkodtuk, szebb lett volna a források ágaival körülvett sziget éttermében enni.

A kolostorban pávák élnek

... nem a vármegyeházára

Épülő kistemplom az egyik forrásnál

Ohridhoz közeledve

Nem látni, hol kezdődik a víz, olyan tiszta

Kikötés Sveti Naumban

Kis kápolna Sveti Naumban

Visszaérve Ohridba, már nem érdekelt senkit a fürdés, vásárolgatás lett a sétálóutcán, ahogy volt tegnap is. Még reggel Z. foglalni próbált a Belvedere étteremben estére asztalt, mert az itt a Nr. 1. étterem, sikertelenül. Azért csak odamentünk este, adtak mégis helyet a teraszon, nem rossz, de a tegnapi hely, a Bovin jobban bejött nekünk. Az ő zenészeik közül játszottak most az itteni zenekarban néhányan.

Röviden, Ohriddal minden szempontból nagyon elégedettek voltunk, nagyon ajánlható hosszú hétvégére, sok programlehetőség, látnivaló van, nagyon jó az ár-érték arány. Ráadásul 700 m körüli magasságban fekszik, amikor máshol 33 fok volt, itt csak 25-27, a reggel mindig kellemes hűvös.